Tüntetés, febr. 15.

Találkozzunk ott.

Én így megyek egyetemre #2

Terveim szerint rendszeresen frissülő rovatom második epizódját olvashatjátok. Úgy képzelem ezek a posztok adják majd a blog gerincét. Mindenki, aki hasonló cipőben jár megírhatja az ő történetét: azt, hogy hogy tekint a felvételire, a jövőjére. Mik voltak az elképzelései a köznevelési törvény előtt és után. A bejegyzések minden esetben név és iskola megnevezése nélkül kerülnek ki.

Ha szeretnéd te is megosztani a saját történetedet: igymegyekegyetemre@gmail.com

18 éves vagyok, Budapesten elég elismert és neves közgazdasági szakközépiskolába járok, jövőre érettségizem. Az iskolámmal teljesen elégedett vagyok, a mostani helyzethez képest is kitűnő lehetőségeket nyújt a tanulóinak; értem ez alatt többek között az ECDL vizsgát, különböző versenyeket, amelyek hozzájárulhatnak a felvételihez szükséges pontokhoz stb. Az egyetlen problémám csak annyi, hogy hiába szakközépiskola, és hiába tanulok meg minden elméleti és üzleti gazdasági dolgot, szakmám az nem lesz, csak egy pont ugyanolyan mezei érettségi bizonyítványom, mint azoknak, akik gimnazisták. (Ezzel nem azt mondom, hogy ők kevesebbek nálam, de egyértelműen, aki szakközépben folytatja a tanulmányait, az nem csak érettségiért megy. Arra ott a gimnázium. Vagyis VOLT!)

Régóta körvonalazódik bennem, hogy középiskola után kommunikáció és média szakon szeretném folytatni pályafutásomat. Régi vágyam, hogy bejussak a BKF-re. Még nem tudtam dönteni, hogy ezen belül a reklámszervezés vagy az üzlet foglalkoztat jobban, bár szinte mindegy is, hiszen annak az esélye, hogy felvesznek a főiskolára nagyjából nulla. Ugyanis az országnak kevés a pénze, így az államilag támogatott tanfolyamokra való limitet jelentősen csökkenteni kell. (Mert a taníttatásnál sokkal fontosabb a repülőtér, illetve számos utca átnevezése milliárdokért.) Ami végül is nem gond, hiszen Magyarországon „rengeteg” olyan ember van, akinek egyszerre van 5 nyelvvizsgája és 7 emelt szintű érettségije. Azt sem értem, hogy a pontokat miért kell felfelé vinni, miért kell változtatni az érettségi követelményeken. Engem miért kellene megszívatni? Ha én sokkal többet tanulok, és okosabb leszek, mint néhányan, akik 20 éve érettségiztek, akkor is, ha dolgozni fogok, örülhetek, ha a minimálbért megkapom.
Lényeg a lényeg, hogy elég nehéz menet lesz bekerülni a BKF-re, de megoldom, amint a nagy emberek azt is törvénybe iktatják, hogy egy nap 40 órából áll, így lesz időm magolni és eleget tenni a felvételi követelményeknek.

Feltételezzük, hogy már a fősulit is kijártam, és munka után kell keresnem, de nem akárhol: csak és kizárólag itthon. Mert azt mondták, és kész! Szerencsére, ha sikerülnek a terveim, akkor nem lesz nehéz dolgom, ezen a pályán vannak kapcsolataim. Persze 5 év múlva minden változhat, az is benne van a pakliban, hogy 30 éves koromig a szüleim fognak ellátni, aztán elmegyek szemetet szedni a Városligetbe kommunikátor diplomával. Igazából bele se merek gondolni, hogy mi vár még rám. Jobb, ha még kiélvezem a középiskola utolsó évét, és csak utána idegeskedek.

Ratio educationis, 1777

Részlet Mária Terézia oktatási rendeletéből:

"Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron oly nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik legfőbb sarokkövét, és az általános jólét alapját. (...) a cél (...) hogy az ifjak az iskoláik elvégzése után (...) a tanultakat újra elővegyék, bennük tovább haladjanak és a maguk erejéből nagyobb tökéletességre emeljék. Hogy erre buzdítást nyerjenek, alkalmas eszközöket kell nekik nyújtanunk."

Külföldi továbbtanulás

Az Education találkoztam először az Engame szervezetével. Dióhéjban annyit kell róluk tudni, hogy segítenek a dolgaid intézésében bármelyik külföldi felsőoktatási intézménybe való jelentkezésedtől a bejutásig. Most rátaláltam a blogukra, tőlük idéznék. Félreértés ne essék, nem reklámról lesz szó, szimplán hasznos és érdekes információkat szeretnék közölni.

“A keretszámok kihirdetése óta többszörösére ugrott a megkeresésink száma. Minden érdeklődőtől meg szoktuk kérdezni, hogy miért szeretne külföldön tanulni. Az intézkedések bejelentése előtt az okok között első helyen a biztos nyelvtudás megszerzése, a nívós külföldi egyetemek és az itthon nem megtalálható képzések szerepeltek. Január eleje óta, szinte minden érdeklődő legfőbb okként a keretszámok csökkentésére, illetve az egyéb kedvezőtlen változásokra hivatkozik.

Korábban nagyobb arányban voltak azok, akik már régóta tervezték tanulmányai külföldön folytatását, ezért már viszonylag tájékozottak voltak, most leginkább olyanok jönnek, akik csak nemrég kezdtek el gondolkodni ezen a lehetőségen ezért még szinte semmit nem tudnak a lehetőségeikről.” - szerintem ehhez nem is kell hozzáfűznöm semmit.


"A népszerű célpontok közül Ausztriába volt a legkönnyebb a bekerülés eddig, ott jellemzően az első év során szűrik ki az alkalmatlannak ítélt diákokat, nem pedig a felvételin. Ez azonban nagyban változhat az idén, hiszen úgy fest,  óriási tömegekben jelentkezhetnek majd magyar diákok - egyes hírek szerint a tandíjak bevezetését is fontolgatják."


A tapasztalataim hasonlók. Akikkel eddig beszéltem a külföldi továbbtanulás kapcsán 85%-ban Ausztriára voksoltak. Nem meglepő, hisz 3-4 óra alatt haza lehet ugrani egy vasárnapi rántotthúsra.

Hoffmann Rózsa hack

http://hoffmannrozsa.com/
http://hoffmannrozsa.com/
http://hoffmannrozsa.com/

kattintásra a youtube-ra visz tovább. ez persze nem az eredeti oldala, az .hu

forrás: grofjardanhazy

KITOLT HATÁRIDŐ: febr 24.

“A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága tájékozódott a középiskolások körében, hogy kellő ismerettel rendelkeznek-e a felsőoktatásba lépés új feltételeiről. A kapott információk alapján úgy döntött, meghosszabbítja a felvételi jelentkezési határidőt, ily módon biztosítva a tanulóknak és családjuknak, hogy minél megfontoltabban dönthessenek a továbbtanulásról.

Az államtitkárság elindította a módosításához szükséges jogi eljárást, melynek értelmében legkésőbb február 24-én éjfélig kell a jelentkezéseket elektronikusan benyújtani, illetve hagyományos módon, papír alapon postára adni.”

forrás: Felvi.hu

Én nagyon örülök, hogy végre elkezdtek tájékozódni.

Microsoft termékek a közoktatásban

Számomra nem igazán voltak átláthatóak az erről szóló cikkek, így megkértem az informatika tanáromat, hogy magyarázza el, mi is a helyzet. Azt írom le, amit tőle hallottam.

Az első Orbán-kormány idején szerződést kötöttek a Microsofttal, minek értelmében az iskoláknak csak a géphez kellő operációs rendszereket kell megvásárolniuk, a frissítéseket ingyen kapták. Ez a Tiszta szoftver program.
Költségcsökkentés címén ezt most eltörlik. Március elsejei hatállyal.

A kormány azt mondta, az iskolák vásárolják meg maguknak.
Egyrészt: miből?
Másrészt ha minden iskola külön megvásárolná magának, sokkal többe kerülne, mintha az állam nagyobb mennyiségben vásárolna.

Továbbá azt is mondták, hogy használjanak Open Office-t.
Év közben átállni egy másik verzióra ostobaság. Ennyi idő alatt megtanulni az új programot lehetséges. Már ha nem heti 2-3 órában tanulják... Mégpedig átlagban annyiban.
Hozzátenném, én az Open Office programot nem ismerem, de feltételezem az érettségi évében a diákok kisebb gondja is nagyobb ennél.

Mi értelme az megtanulni az Open Office-t, ha a munkáltatók kb. 90%-a Microsoft Office-t használ?
Szélesíteni a tudásom persze mindig jó, de nem akkor jutna eszembe, mikor minden gondolatom a tételek körül forog.

No de mi kerül az érettségibe? Az Open Office termékeken nem végezhető el minden Microsoft Office-szal kapcsolatos feladat.
Hogyan lesznek az ECDL vizsgák?
Megint megkapom a szokásos választ, még nem tudni semmit. Március 1-ig lehet használni ezeket a szoftvereket legálisan, hogy utána mi lesz, arról még fogalmunk sincs.

Most megy a hajtás az ECDL vizsgákkal, március 1-ig csináljon meg mindenki annyi modult, amennyit csak tud, hogy utána ne lehessen belekötni.
Állítólag még tárgyal a Fővárosi Önkormányzat és az állam is a Microsofttal.